A magyar kormány a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv szövetségi kormány által az ENSZ Biztonsági Tanácsához január 2-án eljuttatott Memorandum valamennyi Magyarországgal kapcsolatos állítását. Megerõsíti, hogy Magyarországról 1990 októbere óta Jugoszláviába semmiféle fegyverszállításra nem került sor. A legcsekélyebb alapot is nélkülözik azok a vádak, hogy Magyarországon a jugoszláviai konfliktusban érintett bármely fél számára katonai kiképzés folyna, s Magyarország bármilyen módon támogatná vagy lehetõvé tenné a Jugoszláviával szembeni katonai vagy diverzánsakciók folytatását. A Memorandum a jugoszláv és szerb részrõl a Magyar Köztársaság ellen intézett, teljességgel megalapozatlan vádaskodások immár igen hosszú sorába illeszkedik.

A magyar kormány a vádaskodásokat a kétoldalú kapcsolatok lerombolását célzó tudatos törekvésnek értékeli, amely éles ellentétben áll Magyarországnak a magyar és a délszláv népek hosszú távú, közös érdekein nyugvó, az együttmûködés és a jószomszédi viszony fenntartására irányuló, kiegyensúlyozott és jószándékú politikájával. Rámutat arra, hogy Jugoszláviában durván megsértik a nemzetközi szervezetek Jugoszlávia által is elfogadott határozatait, amelyek többek között felszólítanak a konfliktus békés, tárgyalások útján történõ rendezésére, a népek önrendelkezési joga, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítására. Ennek legújabb, döbbenetes tanúbizonysága volt az EK Megfigyelõ Missziójának tagjait ért halálos kimenetelû támadás, amelyet Magyarország a nemzetközi közösség más államaihoz hasonlóan cinikus, barbár akciónak minõsít.

A magyar kormány õszintén reméli, hogy a jugoszláv hatóságok visszavonják a Memorandumban foglalt vádakat és elvárja, hogy magyarázattal szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy milyen szándékok vezérlik õket a Magyar Köztársasággal való viszonyuk alakításában.